TOP-1.2.1-16 A szentesi Tóth József Színház és Vigadó turisztikai célú megújítása

TOP-1.2.1-16 „A szentesi Tóth József Színház és Vigadó
turisztikai célú megújítása”

- elnyert támogatási összeg: 1 100 000 000,- Ft

- támogatás intenzitása: 100%

- megvalósítás kezdeti időpontja: 2018.03.01.

- fizikai befejezés időpontja: 2021.12. 31.

- a projekt összköltsége: 2 057 024 100 Ft

A szentesi Tóth József Színház és Vigadó turisztikai célú megújítása

A Szentes város fő terén álló, 1897–1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint épült, munkásságuk egyik legjelentősebb korai alkotása. A saroktelken álló szabálytalan „F” alaprajzú, két- illetve háromszintes épület hosszan elnyúló, íves vonalvezetésű orommezőkkel és tornyokkal záródó homlokzatokkal, kiemelt, hengertagos, bádog-héjazatos kupolával fedett saroktoronnyal rendelkezik. 2008-ra a teljes épület leromlott, állapota miatt használhatatlanná vált.

Jelen projekt keretében a korábban itt működő Tóth József Színház turisztikai célú fejlesztése történik. A jelentős, országosan ismert műemlék épületben a tervek szerint színházi, kiállítási és egyéb turisztikai elemek beépítésével, vonzó és nyitott európai hírű turisztikai és kulturális központ jön létre, a szecessziós hagyományok felélesztésével. Az épületegyüttes revitalizációjának egyik legfontosabb eleme az lesz, hogy az egykori Vigadó, később Tóth Józsefről elnevezett Színház és a hozzá szorosan kapcsolódó terek visszakapják funkciójukat, immár XXI. századi professzionális színpad-, hang-, és fénytechnikával, mobil berendezés alkalmazásával.

A beruházás eredményeként a patinás épületegyüttes turisztikai vonzerejének kihasználásával ismét élettel, régi és új funkciókkal tervezzük megtölteni a műemléképület leromlott állapotban lévő, használaton kívüli egyik legfontosabb részét, az egykori Vigadó és Színház tereit, a lakosság, valamint az idelátogató vendégek és turisták örömére. A cél egy olyan turisztikai attrakció kialakítása, amelyben biztosítható több önálló programelem elérhetősége, illetve amely a megvalósítást követően képes éves szinten akár 24.445 fős látogatószámot elérni.

A színházi épületrész többfunkciósan berendezhető színháztermének újjáépítésével korszerű előadó és kiállítótér jön létre. A rekonstrukció a szecessziós épület eredeti arányait, nyílászárórendszerét, anyagait és színeit hozza elő mind az enteriőrben, mind külső megjelenésében, modern formába öntve. A felújítás a műemléki előírások szerint, a fellelt eredeti tervek és restaurátori kutatások alapján történik, a modern kor követelményeinek figyelembe vételével.

Egy év múlva felgördülhet a függöny

Újabb régi álma válhat valóra a szentesieknek, megkezdődik ugyanis a Tóth József Színház és Vigadó turisztikai célú megújítása. Augusztus 30-án, csütörtökön tartották a projekt (TOP-1.2.1-16-CS1_2017-00007) ünnepélyes megnyitóját a Szecessziós Házban. A műemlék épületben színházi, kiállítási és egyéb elemek beépítésével vonzó és nyitott turisztikai és kulturális központ jön létre.

Szirbik Imre polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a Petőfi a szentesiek számára nem csak a város meghatározó épülete, hanem egy jelkép is, a fel nem adott, lankadatlan küzdelem jelképe.

A Területi Operatív Programok pályázatai között első helyen szerepelt a színház és a hozzá tartozó épületrészek rendbehozatala. Hosszú lobbimunka eredményeként a megye legnagyobb értékű programja a szentesi Petőfi, ezt a kormány még 700 millió forinttal egészítette ki, így most egy másfél milliárd forintos projektet indítottak el. A pályázat a kivitelezés, közbeszerzés szakaszába lépett. A polgármester bízik benne, hogy bő egy év múlva felgördülhet a függöny.

A projektet Szabó János építészmérnök mutatta be a meghívott vendégeknek. Elmondta, hogy 26 éves pályafutása alatt még nem volt ilyen komoly munkája, nagyon összetett feladat egy régi épület újra álmodása, funkcióval megtöltése és korszerű elemekkel, mai igényeknek való megépítése. Az épületet 1897-ben egy fiatal építész, Komor Marcell és társa Jakab Dezső tervezte. A régi tervek alapján igyekeztek a tégla épületrészt sérülésmentesen rekonstruálni.

A színház az utcáról rejtve marad, a buszpályaudvar és a városközpont között azonban a belső sétány egy átvezetést jelent. Remélhetőleg a valóságban is igényes és modern épületrész lesz, fogalmazott az építészmérnök.

A főbejáraton lépünk be a színházba, jobbra egy vörös, balra egy kék szalon található, mindkettő ruhatár és közösségi funkcióval ellátható variábilis tér, mögötte az előcsarnok, ami véleménye szerint az eredeti formájában majdnem teljesen visszaállítható. Míg régen az előcsarnokból középen, most a két oldalfolyosón juthatunk be a színházterembe. Az átalakításnak két oka volt.

Egyrész szerettek volna nézőszámot bővíteni, másrészt így tudták akadálymentesíteni a földszintet. A ház akusztikailag hangversenyek megrendezésére is alkalmas. A színházi tér középső traktusában 240 néző befogadására alkalmas mobil széksorokat helyeznek el. A színpad kétszeresére bővül a hátsó, illetve az előszínpaddal, az előtte található zenekari árkot süllyedő árokként alakították ki, ezáltal speciális előadásokra is lehetőség nyílik, hangsúlyozta Szabó János. A későbbiekben sörfőző és söröző is nyílhatna a pincében, a belső udvar pedig teraszként működhetne.

A modernitás is megjelenik a belsőépítészetben. A színházterem különleges, új dísze lesz a középső csillár, amely nagyon értékes és díszes darab, kinyitható, a közepéből gyakorlatilag bármit le lehet engedni, és attrakciós színpadtechnikai elemként is funkcionál. Maga a színház nem nagy, inkább befogadó jellegű, de Szabó János reményét fejezte ki, hogy egy társulat is összekovácsolódik, hiszen akkor kel igazán életre az épület.