Vagyonkezelés – törvényes képviselet
Az eljárás jogi alapja*: Csjt. 79-87. §, Gyár. 9.§ c) és 11.§ a), c) és d) pontok, Gyer. 24-25. §, 146-155. §
Hatáskör: Városi Gyámhivatal
Illetékesség: Lásd: Gyár. 21. §
Általában:
A szülők kezelik a gyermek vagyonát számadás kötelezettsége nélkül,
- kivéve azt a keresményt, amelyet a 14. évét betöltött gyermek saját maga szerzett munkájával és azt a vagyont, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.
DE
- ha a gyermek érdekében az áll, a városi gyámhivatal a vagyonkezelésre csak az egyik szülőt is kijelölheti.
A vagyon állagáról csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni,
DE HA
- a szülők a vagyonkezelés tekintetében nem teljesítik kötelezettségeiket a városi gyámhivatal számadásra kötelezheti őket,
ÉS HA
- tartani lehet attól, hogy a szülő a törvényes képviseletet adott vagyoni ügyben vagy ügycsoportban nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná, vagyonkezelői jogát
a városi gyámhivatal megvonhatja.
A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. E felett rendelkezniük csak a városi gyámhivatal jóváhagyásával, a kiskorú érdekében lehet.
A városi gyámhivatal megengedheti a gyermek vagyonának meghatározott részletekben való igénybevételét, akkor, ha a szülők nem képesek a gyermeket saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül eltartani.
A törvényes képviselő kezeihez kiutalt gyermektartásdíj vagy megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a városi gyámhivatal indokolt esetben ellenőrizheti.
A gyermek nagykorúságakor kötelesek számadással együtt a gyermeknek saját vagyonát kiadni.
Városi gyámhivatal jóváhagyása szükséges a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez, ha a jognyilatkozat:
- a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra,
- a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
- a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
- a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
- a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy tulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,
- a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére,
- a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
- a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
- a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügyletre,
- a gyermek tulajdonát képező – 100 ezer forint értéket meghaladó – értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre,
- a gyermek beszolgáltatott vagyonára,
- a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására vonatkozik.
A városi gyámhivatali eljárás részletes szabályait LÁSD: Gyámság-gondnokság cím alatt: “Közös szabályok a törvényes képviselő vagyonkezelési jogáról” részben.
* Az eljárás jogi alapjánál használt rövidítések:
- Csjt. = A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv.
- Ptk. = A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.
- Gyvt. = A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
- Ket. = A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.
- Gyer. = A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
- Gyár. = A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet