Ezerarcú, szabad város Szentes és A Mi Otthonunk

A nívós építészeti és lakáskultúra magazinok sorába tartozó A MI OTTHONUNK szeptember 9-én megjelenő TÉRMOZAIK melléklete első alkalommal teljes terjedelmét Szentesnek szenteli.

Hiteles kalauz vezeti végig az olvasót a városon: Szabó Béla István újságíró nagyapja, Szabó László kőművesmester-vállalkozó keze nyomát számos szentesi épület magán viseli, így a banképület, a városháza, a református népiskola, a Horváth Mihály gimnázium, és még folytathatnánk a sort.

A 16 oldalas összeállítás betekintést nyújt a város múltjába, és az azzal szervesen fejlődő jelenbe. Bemutatkozik a sok vitát kiváltó „Buborékház”, amelynek kapcsán érdemes felidézni a hazai szecesszió egyik remeke, a Petőfi Szálló okán annak idején kirobbant polémiát. A ma már Szentes büszkeségének számító Petőfi Szálló egyébként felébred Csipkerózsika-álmából: jövőre megnyílik benne a négycsillagos Hotel Szentes Petőfi. A virágok, a víz és a napfény városának főbb nevezetességei között a lap bemutatja a Boros-házként ismert, műemléki aprólékossággal és igényességgel, saját erőből helyreállított portát, a Szin-es Vendégházat, amelyben hajdan Kossuth Lajos is megszállt, továbbá a város kitűnő kulturális és sportéletét, kertkultúráját.

Olvashatunk a város példaértékű termálvíz-hasznosításáról is, hiszen itt található Európa legsűrűbb geotermikus mezője. Európa második legnagyobb geotermikus fűtési rendszere mintegy ezerötszáz lakást és a legtöbb szentesi közintézményt fűti, folyamatban van a termálvíz másod-, harmadlagos hasznosítása is, jelentősen könnyítve az itt élők életlehetőségeit.

A mindig is befogadó, ezerarcú, szabad város, Szentes, a rebellis település méltán büszke az elért eredményeire.