Őrizzük mosolyodat
Csendben, talán mosolyogva ment el. Tudtuk, hogy nehéz betegséggel küzd, s e küzdelemben olyan maradt, mint amilyennek egy életen át ismertük. Egy kicsit mindig másokra figyelt és a saját problémáját próbálta elrejteni a világ elől. Az egész élete egy pályáról szólt, a csupa nagybetűvel írt PEDAGÓGUSéról. Már diákként is arra készült, hogy másoknak használjon; tudást, tartást, emberséget sugárzott. Aztán pedagógusként világokat hozott közel a diákokhoz. Igazi európai ember módjára a két nagy klasszikus, a francia és az orosz kultúra elkötelezett híve volt. Az iskola falain belül a szabad szellem, az emberi teljesség vezérelte.
Féltő gonddal és szelíd szigorral nyesegette a vadhajtásokat és nyitotta ki az ablakokat a világra az újdonságok, a kísérletező jövő felé. Humánuma túlnőtt szeretett iskolája falán, s nemcsak címében, hanem gondolkodásában és tetteiben is képes volt mindenkivel Együtt Szentesért dolgozni. Vele megbízható, őszinte jóbarátot veszítettünk el. Sokunk érzzük úgy – legyen egykori diák vagy felnőtt barát -, hogy valaki nagyon hiányozni fog. Egy csöndes beszélgetés, egy inspiráló gondolat, egy megtámasztó jó szó, egy erőt adó kedves mosoly. Elment csendesen, de mosolyát még sokáig generációk fogják őrizni. Nyugodj békével.
Szirbik Imre polgármester
