Búcsú

Az elmúlt napokban a város egy emblematikus vezetője 89. életévében csendben eltávozott közülünk.

Csorba György hosszú ideje már visszavonultan élt szeretett városában, de véleménye és gondolata mindig volt Szentesről. Annak a generációnak a tagja volt, akik számára a II. világháború borzalma nem csak elmesélt vagy leírt történelem volt, hanem maga az átélt valóság, fiatalságának meghatározó szerves része.

Még a háború előtt lett kereskedősegéd, aki a pult mögött megtanulta, hogy a vevőt, a kuncsaftot ki kell szolgálni és a gondolkodásában az ő elégedettsége az elsődleges szempont. A háborúba leventeként vitték el, majd a munkaszolgálat és a hadifogság évei következtek. Amikor évek múlva hazatatért, újra a pult mögé állt, és a változó világ újabb és újabb feladatokat rótt rá.

Nem Szentesen született, de az élet idehozta, s Keserű Imre szavaival élte a „gyüttekben nem mentek”. Szentest építők táborát gyarapította és életévé vált ez a város. A kereskedelmi pályáról először a Járási Tanács, majd 1971-től 1983-ig a Szentesi Városi Tanács élére választották tanácselnöknek.

Az adott kor egy városvezetőtől sokféle mérlegelést, sokféle döntést kíván, amelyet az utókor talán évtizedek távlatából könnyedén minősít.

A bizonytalanságok között döntést hozó vezető számára megnyugtató vezérfonalat csak az egyszerű embert ismerő életét tisztelő és érte mindig kiálló vezetőnek ad támpontot a történelem. Gyuri bácsi ilyen volt.

Minden egyes döntésénél az egyszerű ember életének javítása volt a célja. Ez nyilvánult meg a lakótelepek építésében, melynek nyomán több száz szentesi család jutott új otthonhoz. A fiatalokért tűzbe ment.

Városépítő munkáját óvodák, iskolák sora mellett az Ifjúsági Ház, a középiskolai kollégium, a megújuló közművek, s közben munkahelyek létrehozása és ezáltal a város stabilitása jelzik.

Annak a generációnak utolsó mohikánjainak egyike voltál, akik tudtátok, hogy milyen feladat fizikai és erkölcsi romjaiból újjáépíteni egy országot, az embereknek kenyeret, megélhetést és jövőt adni, megbecsülni a közösen elért eredményeket. Bár a történelem változik és az utókor talán sok mindent másképp lát, de a tisztességet, az emberséget minden kor tiszteli.

Nyugdíjas éveidben bár csendes személője voltál a város alakulásának, humánus gondolataidat, emberközpontú meglátásaidat szívesen megosztottad velünk.

Sokan, sokat tanultunk Tőled. Köszönjük Gyuri bácsi! Nyugodj békében.

Szirbik Imre
polgármester