(Magyar) Búcsú

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Az elmúlt napokban a város egy emblematikus vezetője 89. életévében csendben eltávozott közülünk.

Csorba György hosszú ideje már visszavonultan élt szeretett városában, de véleménye és gondolata mindig volt Szentesről. Annak a generációnak a tagja volt, akik számára a II. világháború borzalma nem csak elmesélt vagy leírt történelem volt, hanem maga az átélt valóság, fiatalságának meghatározó szerves része.

Még a háború előtt lett kereskedősegéd, aki a pult mögött megtanulta, hogy a vevőt, a kuncsaftot ki kell szolgálni és a gondolkodásában az ő elégedettsége az elsődleges szempont. A háborúba leventeként vitték el, majd a munkaszolgálat és a hadifogság évei következtek. Amikor évek múlva hazatatért, újra a pult mögé állt, és a változó világ újabb és újabb feladatokat rótt rá.

Nem Szentesen született, de az élet idehozta, s Keserű Imre szavaival élte a „gyüttekben nem mentek”. Szentest építők táborát gyarapította és életévé vált ez a város. A kereskedelmi pályáról először a Járási Tanács, majd 1971-től 1983-ig a Szentesi Városi Tanács élére választották tanácselnöknek.

Az adott kor egy városvezetőtől sokféle mérlegelést, sokféle döntést kíván, amelyet az utókor talán évtizedek távlatából könnyedén minősít.

A bizonytalanságok között döntést hozó vezető számára megnyugtató vezérfonalat csak az egyszerű embert ismerő életét tisztelő és érte mindig kiálló vezetőnek ad támpontot a történelem. Gyuri bácsi ilyen volt.

Minden egyes döntésénél az egyszerű ember életének javítása volt a célja. Ez nyilvánult meg a lakótelepek építésében, melynek nyomán több száz szentesi család jutott új otthonhoz. A fiatalokért tűzbe ment.

Városépítő munkáját óvodák, iskolák sora mellett az Ifjúsági Ház, a középiskolai kollégium, a megújuló közművek, s közben munkahelyek létrehozása és ezáltal a város stabilitása jelzik.

Annak a generációnak utolsó mohikánjainak egyike voltál, akik tudtátok, hogy milyen feladat fizikai és erkölcsi romjaiból újjáépíteni egy országot, az embereknek kenyeret, megélhetést és jövőt adni, megbecsülni a közösen elért eredményeket. Bár a történelem változik és az utókor talán sok mindent másképp lát, de a tisztességet, az emberséget minden kor tiszteli.

Nyugdíjas éveidben bár csendes személője voltál a város alakulásának, humánus gondolataidat, emberközpontú meglátásaidat szívesen megosztottad velünk.

Sokan, sokat tanultunk Tőled. Köszönjük Gyuri bácsi! Nyugodj békében.

Szirbik Imre
polgármester