Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

(Magyar) Csallány Gábor Kiállítóhely

Leider ist der Eintrag nur auf Ungarisch verfügbar. Der Inhalt wird unten in einer verfügbaren Sprache angezeigt. Klicken Sie auf den Link, um die aktuelle Sprache zu ändern.

Csallány Gábor Kiállítóhely
Csallány Gábor Kiállítóhely

Belépő

A kiállítóhely jelenleg átépítés miatt nem látogatható.

  • Felnőtt teljes árú jegy: 600 Ft
  • Nyugdíjas/diák: 400 Ft
  • Családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1100 Ft
  • Csoport (15 főtől): 250 Ft/fő
  • Bérletes múzeumpedagógiai foglalkozás: 300 Ft/fő
  • Múzeumpedagógiai foglalkozás: 550 Ft/fő
  • Múzeumi matiné: 400 Ft/fő
  • Tárlatvezetés: 2400 Ft
  • Fotó és videó jegy: 600 Ft
  • Terembérlés fotózáshoz: 6000 Ft

Az épületről

Szentes szívében, a Csongrádra vezető út mellett terül el a Kurca által övezett Széchenyi-liget, a város legnagyobb kiterjedésű parkja. Létesítését 1860-ban gróf Széchenyi István emlékének megőrzésére határozták el. A természetvédelem helyi oltalma alatt álló park közepén található az U alaprajzú, klasszicizáló stílusú múzeumépület, mely 1870-ben vendéglőnek épült, de három évvel később eredeti funkciója már meg is szűnt.  1913-ban az épület egészét birtokba vették a múzeumi gyűjtemények.

 

A múzeum története

A szentesi múzeumot korán, a szegedi megalakulását követően mintegy hét évvel, 1894-ben hozták létre. Tudományos alapon nyugvó, szervezett szakmai tevékenységet 1897-től végez, amikor a korábbi múzeumi egylettől a működtetést átvette a Csongrád-vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat.

Szentes város 1883-1950 között volt Csongrád vármegye székhelye. A szentesi Csongrád vármegyei Múzeum (1913-1950) megalakulása óta kettős szerepkörben működött. Egyrészt az akkori teljes Csongrád vármegyében mentette a régészeti örökséget, másrészt a megyéhez, a térséghez, a városhoz kötődő történeti, képzőművészeti és néprajzi értékek felhalmozásában és bemutatásában jeleskedett.

Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga országos viszonylatban, a megyeszékhelyi múzeumok között az előkelő középmezőnyben foglal helyet.

1951-ben nevezték el Koszta József festőművészről.

Az egykori megyei, majd 1975-től területi múzeum irodái, néprajzi gyűjteménye és az állandó kiállítások (helytörténet, néprajz, képzőművészet) 2006-ban átköltözött a volt megyeháza (Szentes, Kossuth tér 1.) felújított épületébe. 2009-ben a régi múzeumi épület felvette a múzeumalapító, Csallány Gábor nevét.

A Csallány Gábor Kiállítóhely kínálata

Jelenleg a ligeti épület funkciója kettős. Egyrészt benne található a Csallány Gábor Kiállítóhely, mely állandó (Régészeti Látványtár) és időszaki kiállításoknak ad otthont. Másrészt az épületben működik a szentesi múzeum (1950-től Koszta József Múzeum) fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, néhány gyűjteményi raktára, valamint a  természettudományos profilú múzeumpedagógiai oktatóterme, ahol a tanulni vágyók élményszerűen, az eredeti műtárgyak közelségében, a korszerű természettudományos mobil laborok, a digitális technika segítségével ismerhetik meg a művészi alkotásokat, a történelmet és a környezetet. 2011-ben az épület korszerűsítésével kialakításra került egy régészeti tömörraktár, egy látogatható képzőművészeti látványraktár, és a régészeti látványtár. Anyaguk megismerését a látogatók által önállóan használható, kutatásra is alkalmas digitális adatbázis teszi teljessé.

Első terem. Régészeti látvány raktár

A régészeti látványtár a neolitikumtól kezdve egészen a késő középkorig vonultatja fel a Szentesről és tágabb környékéről származó legjellegzetesebb leleteket, köztük a méltán világhírű Szegvár-Tűzkövesen talált Sarlós Istent.

Második terem

A kiállítás a Felgyő−Kettőshalmi-dűlő, Forgó tanya környékén végzett feltáró munka eredményeit mutatja be, válogatást nyújtva egyrészt a több tízezres darabszámú leletanyagból, valamint az ásatáson megfigyelt jelenségek tapasztalatai alapján készült rekonstrukciókból.

Harmadik terem: Csallány Gábor Emlékszoba

A múzeumalapító 1892-ben 21 esztendős fiatalemberként érkezett Szentesre. A Körös-Tisza-Maros Ármentesítő- és Belvízszabályozó Társulatnál helyezkedett el, s tíz évig szentesen dolgozott. Tevékenysége során fölfigyelt a vidék régészeti leleteire. Idővel megfogalmazódott benne az igény, hogy az akkori Csongrád vármegye székhelyén olyan történelmi-régészeti egyesületet hozzon létre, az arra érdemes városi lakosokkal, amely célul tűzi ki a környék régészeti, történeti leleteinek, tárgyainak szakszerű gyűjtését, megőrzését és bemutatását.