Csallány Gábor Kiállítóhely
- Cím: 6600 Szentes, Széchenyi liget 1.
- Tel.: +36-63/313-352, +36-70/228 8565
- E-mail: igazgatosag@kosztamuzeum.hu; latogato@kosztamuzeum.hu
- WEB: http://www.kosztamuzeum.hu
- Nyitva: Nyitva előre bejelentkezéssel a Koszta József Múzeum nyitva tartási ideje alatt
Belépő:
A kiállítóhely jelenleg átépítés miatt nem látogatható.
- Felnőtt teljes árú jegy: 600 Ft
- Nyugdíjas/diák: 400 Ft
- Családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1100 Ft
- Csoport (15 főtől): 250 Ft/fő
- Bérletes múzeumpedagógiai foglalkozás: 300 Ft/fő
- Múzeumpedagógiai foglalkozás: 550 Ft/fő
- Múzeumi matiné: 400 Ft/fő
- Tárlatvezetés: 2400 Ft
- Fotó és videó jegy: 600 Ft
- Terembérlés fotózáshoz: 6000 Ft
Az épületről
Szentes szívében, a Csongrádra vezető út mellett terül el a Kurca által övezett Széchenyi-liget, a város legnagyobb kiterjedésű parkja. Létesítését 1860-ban gróf Széchenyi István emlékének megőrzésére határozták el. A természetvédelem helyi oltalma alatt álló park közepén található az U alaprajzú, klasszicizáló stílusú múzeumépület, mely 1870-ben vendéglőnek épült, de három évvel később eredeti funkciója már meg is szűnt. 1913-ban az épület egészét birtokba vették a múzeumi gyűjtemények.
A múzeum története
A szentesi múzeumot korán, a szegedi megalakulását követően mintegy hét évvel, 1894-ben hozták létre. Tudományos alapon nyugvó, szervezett szakmai tevékenységet 1897-től végez, amikor a korábbi múzeumi egylettől a működtetést átvette a Csongrád-vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat.
Szentes város 1883-1950 között volt Csongrád vármegye székhelye. A szentesi Csongrád vármegyei Múzeum (1913-1950) megalakulása óta kettős szerepkörben működött. Egyrészt az akkori teljes Csongrád vármegyében mentette a régészeti örökséget, másrészt a megyéhez, a térséghez, a városhoz kötődő történeti, képzőművészeti és néprajzi értékek felhalmozásában és bemutatásában jeleskedett.
Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga országos viszonylatban, a megyeszékhelyi múzeumok között az előkelő középmezőnyben foglal helyet.
1951-ben nevezték el Koszta József festőművészről.
Az egykori megyei, majd 1975-től területi múzeum irodái, néprajzi gyűjteménye és az állandó kiállítások (helytörténet, néprajz, képzőművészet) 2006-ban átköltözött a volt megyeháza (Szentes, Kossuth tér 1.) felújított épületébe. 2009-ben a régi múzeumi épület felvette a múzeumalapító, Csallány Gábor nevét.
A Csallány Gábor Kiállítóhely kínálata
Jelenleg a ligeti épület funkciója kettős. Egyrészt benne található a Csallány Gábor Kiállítóhely, mely állandó (Régészeti Látványtár) és időszaki kiállításoknak ad otthont. Másrészt az épületben működik a szentesi múzeum (1950-től Koszta József Múzeum) fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, néhány gyűjteményi raktára, valamint a természettudományos profilú múzeumpedagógiai oktatóterme, ahol a tanulni vágyók élményszerűen, az eredeti műtárgyak közelségében, a korszerű természettudományos mobil laborok, a digitális technika segítségével ismerhetik meg a művészi alkotásokat, a történelmet és a környezetet. 2011-ben az épület korszerűsítésével kialakításra került egy régészeti tömörraktár, egy látogatható képzőművészeti látványraktár, és a régészeti látványtár. Anyaguk megismerését a látogatók által önállóan használható, kutatásra is alkalmas digitális adatbázis teszi teljessé.
Első terem. Régészeti látvány raktár
A régészeti látványtár a neolitikumtól kezdve egészen a késő középkorig vonultatja fel a Szentesről és tágabb környékéről származó legjellegzetesebb leleteket, köztük a méltán világhírű Szegvár-Tűzkövesen talált Sarlós Istent.
Második terem
A kiállítás a Felgyő−Kettőshalmi-dűlő, Forgó tanya környékén végzett feltáró munka eredményeit mutatja be, válogatást nyújtva egyrészt a több tízezres darabszámú leletanyagból, valamint az ásatáson megfigyelt jelenségek tapasztalatai alapján készült rekonstrukciókból.
Harmadik terem: Csallány Gábor Emlékszoba
A múzeumalapító 1892-ben 21 esztendős fiatalemberként érkezett Szentesre. A Körös-Tisza-Maros Ármentesítő- és Belvízszabályozó Társulatnál helyezkedett el, s tíz évig szentesen dolgozott. Tevékenysége során fölfigyelt a vidék régészeti leleteire. Idővel megfogalmazódott benne az igény, hogy az akkori Csongrád vármegye székhelyén olyan történelmi-régészeti egyesületet hozzon létre, az arra érdemes városi lakosokkal, amely célul tűzi ki a környék régészeti, történeti leleteinek, tárgyainak szakszerű gyűjtését, megőrzését és bemutatását.