Koszta József Múzeum
- Cím: 6601 Szentes, Kossuth tér 1.
- Tel.: +36-63/313-352, +36-70/228 8565
- Igazgató: Irsai Farkas László
- E-mail: igazgatosag@kosztamuzeum.hu; latogato@kosztamuzeum.hu
- WEB: http://www.kosztamuzeum.hu
- Nyitva:
Kedd-péntek: 10-17 óra
Szombat-vasárnap: 10-18 óra
Hétfő: zárva
Aktuális jegyárak:
- Felnőtt teljes árú jegy: 3.400 Ft
- Nyugdíjas/diákjegy: 1.700 Ft
- Családi jegy (2 felnőtt + 2 diák): 8.500 Ft
- További gyermekek kiegészítő jegye: 1.000 Ft/ gyermek
- Felnőtt teljes árú jegy (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 3.000 Ft
- Nyugdíjas/diákjegy (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 1.500 Ft
- Családi jegy (2 felnőtt + 2 diák) (szentesi lakcímkártyával rendelkezőknek): 7.500 Ft
- További gyermekek kiegészítő jegye: 1.000 Ft/ gyermek
- Múzeumpedagógiai foglalkozás: 1.500 Ft/fő
- Múzeumi matiné: 1.500 Ft/fő
AKTUÁLIS KIÁLLÍTÁSUNK:
Ég Szentes felett…
A kiállítás kurátora: Szabó Erdélyi Gabriella
A kiállítás segéd kurátora: Vojnich Zsófia
A kiállítás rövid leírása: Az “Ég Szentes felett…” egy olyan festészeti kiállítás, amely eddig még nem látott festményeken keresztül mutatja be, hogy hogyan fejlődött Szentes térségének tájképfestészete Koszta József munkássága előtt, valamint az Alföld festőjének tevékenysége nyomán. A kiállításban megismerhetik a különféle korszakok festőit, stílusjegyeit, valamint a legnépszerűbb festési technikákat is.
Az időszaki tárlat 2025. június 21-től október 30-ig látogatható.
Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem várja a főként iskolás és óvodás korosztályból csoportjait. Itt vannak az irodák, részben a raktár, a restaurátor műhely és a készülő régészeti kiállítás.
Szentes város évszázadai
A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Az 1883-as megyeszékhellyé válás egyfajta aranykor beköszöntét jelenti a város életében. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket, egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg.
Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.
A folyosón, amelyből ez a terem nyílik, azoknak a jeles személyiségeknek az arckép-csarnoka látható, akik fontos szerepet játszottak a város életében.
Legelők, szántók, vadvizek
150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el.
Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani. A gabonatermesztés jelentősége akkor nőtt meg, amikor a folyókat szabályozták. A zöldségtermesztés szerepe a 19-20. század fordulójától növekedett meg, amikor bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le Szentes környékén, akik új módszerekkel és fajtákkal gazdagították a hazai kertészeti kultúrát.
Céhek, iparosok, segédek
A 18. században Szentesen 3 céh működött. Az 1828-as összeírás több mint 20 szakma képviselőit vette számba. A kiállító teremben a céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szíjgyártó, szűcs, kádár, fazekas, cipész) sokszínű világába.
Az utóbbi két tárlatot mintegy összeköti az „Alsópárttól a Felsőpártig c., folyosói kiállítás. Az egyes mezőváros részek eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt felekezeti szempontból vegyes lakosságú volt. A település lakossága a XVI. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a XVIII. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.
A szentesi táj Koszta ecsetjével
Múzeumunk névadója, Koszta József festőművész 1912-ben, 50 évesen telepedett le Szentesen, itt élt és alkotott 1949-ben bekövetkezett haláláig. Mivel tanyán lakott, közvetlen kapcsolatban volt a tájjal és a benne tevékenykedő emberekkel. Az itt keletkezett műveire az erős expresszivitás jellemző, mind a koloritban, mind a faktúrában. Az erőteljes piros, kék és fehér színei izzó hatást eredményeznek.
Grafikusok, festők, szobrászok
A Koszta műveihez vezető folyosó szobrai, ill. a szomszédos teremben látható festmények és grafikák azt mutatják, hogy az erdélyi születésű géniusz nem légüres térben élt Szentesen. Komoly hatást gyakorolt a város képzőművészeti életére. Itt találhatók a szentesi grafikusok, festők, szobrászok alkotásai.