(Magyar) Zöldhírlevél 2015/1

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

 Elkészült Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 47/2015. (II. 25.) határozatával hagyta jóvá Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programját.

Az ENSZ 1992-esRio de Janeiroban tartott „Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia” központi gondolata a fenntartható fejlődés lett.

Rióban került többek között elfogadásra a „Feladatok a XXI. századra” (Agenda 21) című dokumentum, amely ajánlások és javaslatok gyűjteménye a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. A Konferencia eredményeit összefoglaló dokumentum 28. fejezete felhívja a világ politikai vezetőinek figyelmét arra, hogy kezdjenek párbeszédet országaik polgáraival egy, a helyi közösségek által elfogadható fenntartható fejlődéssel foglalkozó program, az ún. „Helyi feladatok a XXI. századra” (Local Agenda 21) kialakításával.

A DAREH KEOP-1.1.1. kódszámú „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztésére” pályázatot nyújtott be 2010 évben, amelynek keretében vállalta 10 tagönkormányzat LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programjának kidolgozását. Ennek alapján készült el Szentes LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja is.

A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe.

Az LA 21 három (társadalmi, környezeti, gazdasági) fő pillére van.

A helyi környezet, mint a program egyik pillére a káros anyagoktól való védelmével és a természeti erőforrások hatékony hasznosításával járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növény- és állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez.

A környezeti pillér főbb intézkedései:

Környezet ismerete, környezettudatosság: az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése.

Olyan, mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy

a város polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a város környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek a városban előkészítés alatt álló környezeti állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól.

Települési- és épített környezet védelme: a környezeti konfliktusok kialakulását megelőző

mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban.

A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A

jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára.

A lakókörnyezet védelme a káros emisszió kibocsátásoktól (levegő, víz, zaj)

Tiszta víz-egészséges környezet – Vízgazdálkodási program: az emisszió kibocsátási értékeinek csökkentésére való intézkedési program megfogalmazása

Infrastrukturális helyzet javítása, fejlesztése

Az élhető várost szolgáló közösségi infrastruktúra fejlesztése: a városi infrastruktúra fejlesztése, egyben a szennyvíz- és ivóvízhálózat korszerűsítése, mivel a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben hozzájárul a beruházások, tőke idevonzásában és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelméhez.

– Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása

– Zöldterületek védelme, fenntartása – növény és állatvilág fenntartása

– Emberközpontú város – tiszta zöld környezet – környezetvédelmi program: a városi környezet javítása, a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése, a megfelelően kialakított városi zöldfelületi rendszer a lakosság jólétét szolgálja, javítja a városi klímát, jótékonyan befolyásolja a városképet

– Hulladékgazdálkodás: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és „a szennyező fizet” elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása.

Szentes Város LOCAL AGENDA 21 Fenntartható Fejlődés Helyi Programja teljes egészében elérhető a város honlapján a www.szentes.hu címen.

 Magyartés-Zalotai természetvédelmi terület védetté nyilvánítása

 Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. februári ülésén tárgyalta meg és fogadta el a Magyartés – Zalotai természetvédelmi terület védetté nyilvánításáról szóló 112015. (III.12.) önkormányzati rendeletét.

Szentes Város Önkormányzata 19/l996. /VI.21./ KT számú rendeletével (továbbiakban: Rendelet) helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a Szentes város közigazgatási területének Magyartés-Zalotai külterületi részét.

A helyi védelem oka a természetszerű állapot fenntartása és a tájképi- és kultúrtörténeti értékek megőrzése volt, amely okok jelenleg is fenn állnak. A Rendelet melléklete tartalmazza azon ingatlanok helyrajzi számait, amelyeket a helyi védelem érint.

A rendelet szerint a Képviselő-testület “Magyartés-Zalotai természetvédelmi terület” elnevezéssel védetté nyilvánítja a Hármas-Körös Szentes város közigazgatási külterületéhez tartozó hullámterét, továbbá a Szentes-Magyartés településrész és zaki belterület határa menti ingatlanokat 786,4660 hektár területtel.

Az új rendelet egyben a védelem kiterjesztését is jelenti., mivel annak 1. számú ellékletébe – amely a védett területek felsorolását tartalmazza – beemelésre kerültek a Szentes, 0373/12 hrsz-ú 0,764 ha önkormányzati tulajdonú és a vele szomszédos Szentes, 0373/13 hrsz-ú nem önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágban nyilvántartott területek.

A helyi jogszabály megtekinthető a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Irodájában, illetve elérhető a város honlapján a helyi rendeletek között az alábbi linken https://www.szentes.hu/?page_id=497

Idén is folytatódnak a környezetvédelmi fejlesztések

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a tavalyi évben a 86/2014. (V. 16.) határozatával fogadta el a 2014-2019-ig terjedő időszakra szóló Szentes Város Környezetvédelmi Programját.

A vonatkozó határozatában egyidejűleg rendelkezett arról, hogy Szentes Város Környezetvédelmi Programjának (2014-2019) végrehajtása érdekében az abban meghatározott feladatokat az éves költségvetési rendeletek előkészítésekor figyelembe veszi

Ez alapján az idei évben is folytatódnak Szentes környezeti állapotát javító beruházások az alábbi ütemezés alapján:

Az Önkormányzat a Környezetvédelmi Program (2014-2019) minél szélesebb körű megvalósítása érdekében továbbra is szükségesnek tartja kihasználni azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a program megvalósulását elősegítik.