Turizmus - Szentes város hivatalos turisztikai honlapja - Hírek, események, látnivalók, szálláshelyek Szentesen

Szentes jelentősebb köztéri alkotásai

Szentes városa - az országban elsőként - 1989-ben emlékművet állított a II. világháborúban elesett áldozatok emlékére a Széchenyi-liget bejáratánál. A II. világháború áldozatainak emlékműve címet viselő alkotás a csongrádi szobrászmester, Máté István alkotása. 2001-ben az emlékmű átalakításra került annak érdekében, hogy azon megörökítésre kerüljenek az elhunytak nevei. A gránit talapzaton a mintegy 700 szentesi elhunyt neve olvasható, míg felette az északi oldalon fegyvertelen katonák állnak. Déli oldalán tömegsírfigurák.

A Széchenyi-ligetbe lépve elsőként a Széchenyi-emlékoszlop látható. Pataki János alkotását 1985-ben állították. A kőrisfából faragott emlékoszlop Széchenyi István gyakorlati alkotásait és műveit ábrázolja 6 mozaikban sorjázva.

Beljebb haladva a Csongrádi út mentén egy Széchényi mellszoborral találkozunk, mely a város díszpolgára, a világhírű orvos-szobrászművész, Dr. Csíky László alkotása. A szobrot 1997-ben avatták fel. Gróf Széchenyi István 1846 nyarának végén a Tisza szabályozási munkálatainak megindítása ügyében időzött Szentesen. Később az ő emlékének adózva nevezték el a parkot.

A Csallány Gábor Kiállítóhely előtt egy egészalakos szobor, a Földmunkás, vagy más néven Kubikos szobor látható. Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész alkotását elsőként az 1936-os berlini olimpián állították ki. Innen került az 1937-es Párizsi világkiállításra, ahol képzőművészeti nagydíjat nyert. A szobor egy ásójára támaszkodó robosztus alakot formáz távolba néző tekintettel. A szobor a híres szentesi kubikosoknak állít emléket.

A Széchényi-ligetet elhagyva és az újjávarázsolt Kurca hídon áthaladva a belváros felőli hídfőnél Nepomuki Szent János szobrában gyönyörködhetünk, mely Szentes egyik legrégebbi szobra. A restaurált szobrot 2013. augusztusában az új híd ünnepélyes átadásakor szentelték újra. Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, halászok védőszentje és a gyónási titok vértanúja.  

Ha a híd másik oldalán kicsit távolabbra pillantunk a Pusztai László Sporttelep bejáratánál, a Dózsa-ház Csongrádi út felőli sarkánál dr. Csíky László Puskás Ferencet, a futball-legendát ábrázoló egész alakos szobra látható. A labdarúgópályák szomszédságában elhelyezett, kőtalapzaton álló bronzszobor kapáslövés közben ábrázolja az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar focistát, az Aranycsapat kapitányát.

A Kurca hídon áthaladva az Erzsébet térre jutunk. Ennek a térnek a közepén helyezkedik el az Első világháborús emlékmű. Pásztor János alkotása 1926-ban került a helyére. Fehér mészkőből faragott négyalakos szoborcsoport. Előtérben a sisakjára és fegyverére rogyó hős honvéd egyenruhás alakja. Közvetlen mögötte özvegye ül, ölében kisgyermekét tartja és fájdalmas tekintete az ég felé fordul. Mögöttük magaslik az erőteljes magyar apa alakja. A talapzaton felirata: Hőseink: 1914-1918. Mellette sorakozik kb. 1200 elesett szentesi honvéd neve.

Az Erzsébet tér nyugati oldalán, az első világháborús emlékműtől 50 méterre áll a műemlékvédelmet kapott Szentháromság szobor. 1886-ban készült Jablonszky Vince alkotása. Fent az Atya, az Ige és a Szentlélek ábrázolása, lent pedig négy oldalt a négy evangélista alakja látható. Stílusa neoreneszánsz.

A Szentháromság szobortól harminc méterre a Szent Anna római katolikus templom előterében áll Szent József bronz öntvénye. Bal karján a kisded Jézust, jobb karjában bimbós-liliomos ágat tart.

Az Erzsébet teret elhagyva a Kossuth térre érkezünk. A tér közepén áll a város híres szülöttének, a püspök, történetíró Horváth Mihálynak egészalakos szobra. Az 1849-ben kultuszminiszteri tisztet is betöltő történész volt az, aki először írta meg magyar nyelven Magyarország történetét a kezdetektől saját koráig. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása 1934-ben készült el, s Szentes szülöttét gondolkodó pózban, reverendában, bal kezében könyvvel, jobbján lúdtollal ábrázolja.

Horváth Mihály szobrától mintegy 30 méterre hasonló nagyságban Kossuth Lajos szobra áll. Tóth Lajos bronz öntvénye a kardjára támaszkodó Kormányzót ábrázolja. Kossuth 1848 szeptemberében tartózkodott Szentesen, s a Kossuth téren beszélt Szentes népéhez.

A sétáló utcában (Nagy Ferenc utca) 2009 szeptemberében avatták fel Dr. Csíky László, Táncoló székely nevet viselő szobrát. Jobb kezével csapásol, ez egy mozgást jelentő pillanat, bal kezével pattint. Érezni lehet a súlyos férfitest gravitációval küzdő erejét, a tánc lendületét, szinte hallani a verbunkos ritmusát.

A Kossuth utcán tovább sétálva érkezünk el a Luther térre. A dísztéglával borított neogót stílusú evangélikus templommal szemben áll a Díszkút. Az egykor a Kossuth tér közepén álló ártézi kútra épült rá az öntött vasból készített díszes alakzat. Fent Merkúr jelképét, a szárnyas pálcát tartó nőalak látható. Alatta vízöntő gyermekalakokat formázó szobrok. A víz széles bronztálba folyik, onnan csurog alá a kőből faragott körmedencébe.

A Dr. Bugyi István Kórház parkjában több kisebb-nagyobb szobor látható. Legjelentősebb Kisfaludy Stróbl Zsigmond bronzöntvényének másolata, mely a Kis makrancos nevet viseli, amelyet 1959-ben állítottak fel. A szobor egy meztelen női alakot ábrázol, mely egy elborított korsó mellől próbálja felkapni és magához ölelni kapálózó, csintalan gyermekét. Hangulatos anya-gyermek jelenet.