|
Szentes vidéke Magyarország legnagyobb, Európa legsűrűbb geotermikus mezője. Egyedülálló adottsága a gazdag hévízkészlet. A város területén összesen 32 termálkút található, amelyek hőfoka 85-90 fok közötti. Az izlandi főváros Reykjavík után itt működik Európa második legnagyobb geotermikus energiára épülő fűtési rendszere. A termálvíz lakásokat, közintézményeket, üvegházakat fűt; gyógyfürdőt és termál strandot táplál. A kiemelt termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, esetenként jelentős fluoridion és metakovasav tartalommal, amely remekül alkalmas különféle mozgásszervi, reumatikus és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére. Szentes egyedi arculatát a várost átszelő Kurca folyó jelenti, melynek rendben tartott, parkosított sétányai az idelátogatók máig kedvenc kirándulóhelyei. A Kurca ölelésében elhelyezkedő Széchenyi-liget Szentes legnagyobb kiterjedésű parkja, botanikai különlegesség és kultúrtörténeti emlék. 1953 óta természetvédelmi terület, értékes növénykertjében kiépített útvonalak kalauzolják a látogatókat a platánok, vadgesztenye-, kőris-, hárs- és juharfák, mocsári ciprusok, feketefenyők és kocsányos tölgyek között. A város határában található Európa második legnagyobb termáltava, amely ugyancsak a város kitűnő geotermikus adottságait bizonyítja. A terület a madármegfigyelők kedvelt kirándulási célpontja. A tó élővilága rendkívül gazdag, ezen a területen fészkel többek között a védett barna rétihéja, nagy kócsag, gulipán, gólyatöcs. Ezen kívül a rendszeres ornitológiai megfigyelések alapján 176 madárfaj megjelenését jegyezték le a területről. A tó a Cserebökényi puszta területéhez tartozik, a Natura 2000 hálózaton belül különleges madárvédelmi terület. A város mellett kanyargó Tisza és a Körös ártereinek eldugott helyein, a Felső-Kurca vidékén érintetlen sziki növénytársulásokban, a folyók mentén pedig a galériaerdők növény- és állatvilágában, a folyókat kísérő pusztai élővilágban gyönyörködhet a szakavatott szem. A Szentes külterületén található Cserebökényi puszta a Körös-Maros Nemzeti Park területének egyik mozaikja, melynek madárvilága és pusztai ősgyepe kiemelt természeti vonzerő. Legfontosabb értékei a mocsári növénytársulások, szikes gyepek és a madárvilág. A szentesi kistérség igazi horgászparadicsom. A Tisza, Körös, Kórógy, Veker és Kurca egyedülálló halállománya várja a horgászat szerelmeseit. Emellett számos halastó is működik Szentesen és a kistérségben. A leggyakoribb halfajták a ponty, süllő, harcsa és csuka. A horgászat mellett népszerű kikapcsolódás a vadászat is, amelyhez Szentes és környéke páratlan természeti adottságokkal rendelkezik. Főként őzre, nyúlra, rókára, vaddisznóra, fácánra és vadkacsára vadásznak ezen a területen. A térség vadállománya kimagasló. A természeti kincsek megőrzése, a biológiai sokféleség védelme érdekében végzett munkájáért Szentes városát az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei 2011-ben a Biodiverzitás Fővárosa díjjal tüntették ki. 2013-ban Szentes a Magyar Tájdíj pályázaton az előkelő 2. helyezést érte el. 2013. december 2-án a kínai Xiamen-ben az ENSZ Szakbizottsága által szervezett LiveCom - Élhető Városok Világversenyén a 20.000-75.000 lakosú települések kategóriában Szentes Magyarország eddigi legjobb eredményeként szintén dobogón állhatott egy kivételével maga mögé utasítva az összes többi, a környezetgazdálkodás területén legeredményesebb, az élhető környezet megteremtése érdekében legtöbbet tett és a leginkább életképes közösségekről tanúbizonyságot tett településeket. |
|
